Sokszor felmerül a kérdés, vajon – a biológiai tényezőkön túl –mi állhat a különféle női panaszok hátterében? Van-e közünk saját betegségünkhöz, tüneteinkhez? Az ismeretterjesztő irodalomban az a nézet terjedt el leginkább, hogy például a menstruációs panaszok a nőiség elutasításával függnek össze, ám ez egy erőteljes leegyszerűsítés. Soha nem szabad bedőlnünk az ilyesminek!
Nemzetközi felmérések szerint azok között, akik valamilyen tünetet észlelnek magukon, nem egészen 30% fordul orvoshoz. Akik az észlelt tünet alapján betegnek gondolják magukat, azok közül is csupán 40%-a kéri szakember segítségét. Például menstruációs panaszok esetében az orvoshoz fordulás aránya 1:10-hez, míg összehasonlításképpen fejfájás esetén az az arányszám 1:60. Az egészségpszichológiai kutatások szerint a nők egyébként is hajlamosabbak orvoshoz fordulni, ha tüneteket tapasztalnak magukon. Ez egy lehetséges (de semmiképpen sem teljes) magyarázata lehet annak, hogy a nők születéskori várható élettartami a legtöbb társadalomban jelentősen magasabb, mint a férfiaké.
Mi nők tehát hajlamosabbak vagyunk felkeresni az orvost, ha valamilyen eltérést veszünk észre testünk működésében. Különösen igaz ez, ha úgynevezett „női betegség” tüneteit észleljük magunkon: menstruációs zavarok, alhasi fájdalmak, késlekedő gyermekáldás stb. Ha pedig felkeressük az orvost, akkor egy vagy több látogatás után nagy valószínűséggel egy diagnózissal leszünk „gazdagabbak”. Ez jól is van így, hiszen diagnózis nélkül nincs terápia. Nem lehetséges gyógyítani azt, amiről nem tudjuk, hogy micsoda. A diagnózis szavunk görög eredetű egyébiránt, eredeti jelentése dia gnózisz, azaz ’az ismereten át’. Nem véletlen tartják úgy, hogy a helyes diagnózis már fél gyógyulás.
A diagnózis mint bélyeg
A diagnózis– ahogy Stanislav Grof fogalmazott – befagyaszt, konzervál egy állapotot, becsatornáz bennünket egy adott irányba. Ezenfelül, azonnal nem kívánatos jelenséggé minősíti az adott folyamatot, s ami nemkívánatos, az ellen harcolni kezdünk. További kedvezőtlen hatása, hogy akár stigmatizálttá is tehet. Megbélyegezve érezhetjük magunkat, ha a leletünkön az olvassuk: „infertilitás” (azaz terméketlenség, meddőség), „korai menopauza”, különféle „menstruációs zavarok”.
A XX. században vált markánsan megfigyelhetővé egy új jelenség az egészségügyi ellátórendszerben: a medikalizáció. Ez a különös szó azt jelenti, hogy az élet velejáróit, testi-lelki problémáit egyre inkább betegségnek tekintjük és kezeljük, tehát az orvoslás fennhatósága alá kerülnek. Ennek számtalan előnye is van, hiszen az orvostudomány fejlődésével egyre több betegség válik gyógyíthatóvá vagy kezelhetővé. Másfelől hol húzódik pontosan a határ aközött, hogy valami betegségnek számít-e vagy az élet természetes velejárója?
Legjobb példák erre a különféle női betegségek, jellemzően a menstruáció „rendellenességei”. A PMS (premenstruációs tünetegyüttes) és a menopauza tünetei a legtöbb nő számára ismerősek az élet egy-egy szakaszában. Vajon ezek betegségek vagy női létünk természetes kísérői? Nyilvánvaló, hogyha betegségnek tekintjük őket, akkor az egészségügyi ellátásban kell keresnünk a tünetek gyógymódját. Ha azonban többé-kevésbé természetesen jelenségekként nézünk rájuk, akkor sokkal szabadabbak lehetünk abban is, hogy megkeressük, miért tapasztalunk különféle tüneteket magunkon.
Minden betegség egyedi
Egészen biztosan nem lehet egy-egy betegségről, állapotról sablonokat gyártani, s e sablont válogatás nélkül mindenkire ráhúzni. Minden betegség más és más, hiszen más és más az ember mögötte, aki megbetegedett.
Minden tünet hátterében ott húzódik az ember, a maga történetével, benső világával, élményeivel.
Mennyivel érvényesebb az az elképzelés, hogy
A Te tested – a Te történeted!
Hiszen tüneteid mögött ott állsz Te érzéseiddel, élményeiddel, egész életeddel.
Oláh Kata pszichológus, szomatodráma szakember
Kövesd Testre szabott megoldás oldalamat a Facebookon
Ha érdekel, mit üzen a tested a tüneteid által, gyere el "A Te tested - a Te történeted" c. Gyógyító Női Elvonulásunkra!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
