Gyógyító Pillanatok© - A tudatosság felszabadít!

Önismereti kalauz stopposoknak 

Szerinted mindenki gyógyulni, tanulni, örömteli együttlétért  jár önismereti, családi, egyéb programra vagy csoportba?

Természetesen neeem!

Bemutatunk néhány ritka és különleges védett ’példányt’ az (önismereti) embercsoportok elszigetelt világából.

Az írás szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

A 'flow-élmény' az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, abban teljesen feloldódik. (wiki) Ezt a fogalmat Csíkszentmihályi Mihály alkotta meg. Gyermekként, játék közben ebben az flow-ban lenni magától értetődő, természetes állapot.

Felnőve változatlanul alapvető igényünk lenne ebben az üzemmódban létezni "csak úgy", vagy egymás társaságában is, de ez a szükséglet legtöbbször már nem tudatos. Ezt a flow-élményt, ha csoportos közreműködéssel teremtjük meg, szinergiának nevezzük. Valójában nem is kell létrehozni, inkább az a legjobb, ha nem állunk az útjában. A szomatodráma gyógyító játékok is ebben a "sodrásban" zajlanak. Ezért olyan gyors, mély  és hatékony öngyógyító módszer.

Hogyan lehet stoppolni, vagy teljesen lenullázni ezt az áramlást? Íme néhány képzeletbeli karakter, akiknek szinte azonnal sikerül:  

'önismereti turisták’, 'kívülállók'

Az adott programokra (önismereti) turizmus céljából, kizárólag „nézelődés” igényével érkeznek.  Igazából a „kockázatos” feladatokban nem szeretnének részt venni, mondhatni a „száraz parton szeretnének megtanulni úszni”. Összefont karral, szemöldökfelhúzással jelzik azt a pontot, ahonnan már nem számíthatunk hosszantartó részvételre. 

Az életesemények közötti vagy a perifériára való véletlenszerű sodródással, krónikus szemkontaktus-kerüléssel hátrálnak a csoportos tevékenyégekből. Vagy épp ellenkezőleg, magabiztosnak tűnő, de oszlopszerű  sziklaszilárd testtartással térnek ki az együttműködés lehetőségei elől.

Ők azok, akik az utolsó pillanatban lemondják a családi összejövetelt, vagy hirtelen a legfontosabb alkalmakkor rendre megbetegszenek.

Ha egy önismereti programra vagy egyéni konzultációra  bejelentkeznek, és mégse akarnak eljönni, még véletlenül sem tájékoztatnak erről, szólni luxus, ez a hanyag elegancia az imázs része.

Bármikor bármilyen előre tervezett dolgot az utolsó pillanatban kérdés nélkül felülìrni, ezáltal másokat  magukkal rántani spontaneitást tükröz és a magasabb rezgésszinten tartózkodás jele. Ha te nem így véled merev,  maradi és makacs vagy. Majd meglátod, meglesz a böjtje!

E távolságtartó viselkedés alapja a félelem, egy automatikus reakció, állandósult hárító mechaniznus. Bár megvéd a kiszámithatatlannak tűnő dolgoktól, de egyúttal  eltaszìt egymástól, a saját benső világunktól és az érzésektől is. 

Elengedni a „kontrollt”, „fejest ugrani” bizonyos élményekbe rendkívül kockázatos lehet, viszont annál gyógyítóbb. Ez az érzelmi felnövekvés, érzelmi intelligencia alapja: elhordozni az érzéseket . Az érzelemmel teli, meghitt pillanatokra szoktunk emlékezni a halálos ágyunkon. Most mindenki dobjon be a közhelyperselybe egy százast: a változás a komfort-zónán kívül vár ránk. 

 ’megváltók’

Ők a mindenhez  is értők. Segítő, gyógyító vagy más szakmában tevékenykednek. Sokszor az ezotériában, egyéb irányzatban, vallásban, módszerben jártasak, vagy a spiritualitás iránt erdeklődnek, de önmagukat egyébként már teljesen megvalósított személyek.

Ugyan vegyülnek a földi halandókkal, bejelentkeznek még saját élményen alapuló workshopokra, programokra is, eljönnek családi összejövetelekre, de nem képesek felvenni a résztvevő, a természetesen társalgó, a többiekre kíváncsi üzemmódot.

Mondandójuk inkább kinyilatkoztatás, de mégis mindazt mellékesen adják át. 90%-ban szó szerinti idézet a Védákból, a Szentektől, a Bibliából, panelek egy politikai- vagy hírműsorból (ide bármilyen elmélet , szemlélet, vagy nézet behelyettesíthető). 10%-ban pedig egy kiegészítő vélekedés  más nézőpontok (pl. a tiéd) helytelenségéről.

Kizárólag a szakértő szerep ismerős számukra. Ha mondjuk egy képzésre jönnek el, nekik erre már rég nincs is szükségük, nem adhat semmi újat. Ámde sajnos a további modulokon való részvételhez a saját élmény kötelező, így a jelenlétük szükségszerű  és elkerülhetetlen.

Igazából pedig azért vannak velünk, mert nagyvonalúan leereszkednek a szenvedő családtagjaik, csoport- és sorstársaik megsegítésére. Ámen.

A régi vicc szerint, onnan ismerszik meg a pszichiáter a rendelőben, hogy merre nyílik az asztalfiók.  A megváltó, a "tökéletes ember" is ember. Mindenkinek szüksége van olyan helyzetekre, ahol „kibújhat” a hétköznapi szerepeiből, és lehetősége adódik felfedezni a benne rejlő további mélységeket, lehetőségeket. Az önmegkérdőjelezés rugalmassá tesz, annak hiánya elsorvaszt, szekta-tudatot termel ki. Senki nincs készen, hacsak nem a koporsóban. De addig is érdemes újra és újra megnyílni, perspektívát tágítani, kérdéseket feltenni, nyitottan várni a válaszokat. 

’kényszeres önfeltárók’

Ők azok, akik biztos, hogy nyilvánosan, az egész csoport előtt osztják meg legbensőbb titkaikat, akár a legárnyékosabbnak vélt részeiket. Tőlük 5 perc ismeretség után megtudod, hogy épp aznap újult ki a vérző aranyerük vagy azt, hogy állnak a szexualitás, a libidó terén. Elsőre úgy tűnhet, lám milyen bátrak, bevállalósak, önazonosak ők, azonban épp ellenkezőleg: a nyilvánosságra terhelik minden kedvezőtlen tulajdonságukat, élményüket, azért, hogy ne „náluk legyen”, ne ők hordozzák el, hanem a többiek. Szükségük van arra, hogy a mindenkori környezet „pufferelje” őket.

Folytonosan monitorozzák a többieket, tökéletes megfigyelők, megjegyzik az összes reakciót, és begyűjtik a lehető legtöbb információt mindenkiről. Számukra a csoport egy olyan felület, ahová érzelmi szobatisztaság híján elvégezhetik a dolgukat. Akár kéred, akár nem, ők megmondják, feltárják a hibáidat, rávilágítanak minden általuk látott félelmedre, vágyaidra és tudattalan tartalmaidra, mindezt persze azért, mert gálánsak. Önismereti kis tükröcskéjüket ha kell, ha nem minden testnyílásodon betuszkolják, s ha esetleg erre felhívod a figyelmet, mert épp nincs igényed egy végbéltükrözésre, akkor nyilvánvalóan te vagy az, aki nem kész az igazságra.

Rengeteg kérdésük, hozzászólásuk van, amelyet természetesen mindig, mindenki előtt elengedhetetlen feltenni vagy közölni. Nagyon sok viccnek, vagy őszinte érdeklődésnek álcázott szóbeli erőszak van a tarsolyukban, amit – akár a résztvevők, közeli hozzátartozók vagy a csoportvezetők – kárára szükséges fennhangon bevetni, mindezt annak a látszatával, hogy „mindenki egyenlő”.

Ha az önismereti/kisközösségi csoportokat az emberi populáció miniatürizált változatának tekintjük, akkor feltételezhetően minden - legalább - 20-40 (?) emberre jut minimum egy ilyen működésmód. Ez az élet része. Jobb, ha mielőbb meg tudjuk szeretni ezt a „fajt” is. Lételemük a manipuláció és a provokáció - ennek gátat kell szabni -, azonban zseniális színészek, sokszor rendkívül szórakoztatóak. Személyiségük valódi mozgatórugója a bennük lévő  mélységes magány és szégyen, az önmegvetés és szeretethiány kényszerű elkerülése, ezáltal mindezek másokkal való "megéletése". Félik a valódi erőt. Egy ölelés, vagy egy vicces ál-ellenmanipuláció csodákra képes.

 ’érzők’, ’origók'

Ők azok, akik mindig érzik, és tudják. És mindig van náluk egy mondat, egy ötlet, és nem félnek használni. Teljesen mindegy, hogy miről és kiről van szó, valahogy mindig oda jutunk, hogy ők látnak, érzékelnek valamit, amit te nem.  Határozott elgondolásaik vannak arról, hogy… öööö mindenről. Megfelelően ügyelnek az erőszakmentes kommunikáció használatára, kizárólag „én üzeneteket” fogalmaznak meg: "Én úgy érezem, hogy te hülye vagy, és úgy kéne csinálnod, hogy…."

Ha esetleg ez így konkrétan nem is hangzik el, akkor a mondanivalójuknak ez a nyílt vagy rejtett üzenete. Nem képesek eltekinteni ettől, illetve saját maguktól, és teret adni egyéb, nem belőlük fakadó szempontnak. Valahogy véletlenül mindig olyan konfliktus közepén találják magukat a közel- és távolállókkal, ahol őket nem értik meg, ahol "nem veszik őket megfelelően figyelembe", a mindennapjaink meg nem értett hősei ők.

Nagyon jót tesz az egészségnek és az embertársainkkal való kapcsolatnak, ha másoknak is adunk teret, lehetőséget, helyet, bármit, ami ők és nem mi. Ha ennek még megtanulunk örülni is, az kész főnyeremény. 

 ’halálosan pozitívak’

Az ő világukban, bennük nem létezik negativitás. Csak szeretet van. És béke. A Zuniverzum fénye ragyog be minden létezőt. A rossz rezgések kizárólag kívül vannak, máshol és másokban. Bárki megtehet bármit, következmények nélkül, ha ők a Bárki.

Gond nélkül lehordanak másokat. Ha gyermekük tiszta erőből meglöki a társát, vagy gondolkodás nélkül átgyalogol bárkin, fittyet hány a tanárra, a saját vagy más gyerkőcök szüleire, ők csak mosolyognak, karba tett kézzel állnak. Csodálkozva figyelik azt, akit ez zavar, nem is értik, hogy miért.

Rászólni erőszak, ilyet nem lehet tenni. Ha valaki esetleg megteszi, akkor az maga a megtestesült Sátán. Egós, önző, kontroll-freak, nem képes akceptálni másokat. Nem lehet az embereket korlátozni ilyen durván, hogy szabályokat, vagy szociális normákat állítunk. Kérem! Ez felháborító!

Az elfogadás „terpeszét”  a Végtelenig kell széttárni. Kozmikus konzumlányokként a "szeretést" kötelezően addig kell folytatni védekezés nélkül mígnem minden, de minden, és mindenki belefér, határtalanul. Igazából nincsenek is határok. A szeretet, egy árvíz, ami mindent beborít, még ha el is tűnik pár megye, vagy néhány nemzedék megfullad. Ennyi áldozat igazán bele kell, hogy férjen.

E világnézet  eltorzult képletei szerint az innenső fogalmak összemosódnak az egyenlőségjel másik oldalán lévőkkel:

erő = erőszak

magabiztosság = szemtelen egó

határozottság, önvédelem = gátlástalanság

a személyes határok tisztelete, azok elvárása = szabadságkorlátozás, arrogancia

nemet mondani = sértés, elutasítás

ellenkező, eltérő vélemény = gyalázat, ellenségeskedés

egészséges vita, érdekegyeztetés, konfrontáció = konfliktus, háború

elfogadás = anarchia

egészséges szabályok, határok = diktatúra

Talán a diagnosztikai és statisztikai kézikönyv a mentális zavarok osztályozásánál nem véletlenül tér ki a „határeseti zavarok”-ra. 

 E csoport egyik nemesített változata a

’vérengző vegánok’

Akik teljes mellszélességgel védik a bolygót, az állatokat, minden élőt, de gondolkodás nélkül ledarálják embertársaikat a személyes vagy virtuális térben mentálisan, szóban vagy érzelmileg. Mindez egy másodperc leforgása alatt történik, csupán azért, mert képes voltál egymagad megvásárolni egy egész karton növényi tejfölt a sarki boltban, és neki nem maradt. Vagy esetleg azért, mert még te mindig húst eszel, és nem a ősi szent könyvek tanai szerint élsz, vagy igazából bármiért, ami nem olyan szemléletű, mint az övé. 

Sok helyzetben nagyon jó lenne, ha az eszmék oltárán nem áldoznánk föl az egymással való kapcsolatot, nem lenne az elv fontosabb, mint a másik ember iránti tisztelet. 

Természetesen ez a felsorolás kitaláció, egy kezdetleges humoreszk. Egy kicsit mindannyiunkról és senkiről sem szól.

Használati útmutató

Az imént felsorolt helyzetekhez kísértetiesen hasonló pillanatokban vegyen be 2 x 1 "Szeretetteljesen és kedvesen lesz@rom" 100mg tablettát, vagy használja a többezer éves 4 ősi gyógyító mantra egyikét. Mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát, terapeutáját, legjobb barátját, házastársát.

Egyéni konzultációra itt tudsz időpontot foglalni, ha önismereti témák foglalkoztatnak, esetleg testi vagy életvezetési tünetekkel küzdesz, és szívesen megtapasztalnád, hogy a "Tudatosság felszabadít".

Szeretettel várlak!

A tudatoság felszabadít!

Pataki Bea 

Szomatodráma Központ gyógyító programok szervezése, szakmai koordinációja

szomatodráma szakember

addiktológus természetgyógyász

 +36-70-547-4007
info@gyogyitopillanatok.hu
www.gyogyitopillanatok.hu

Megtalálsz a Facebookon és az Instagramon