Gyógyító Pillanatok© - A tudatosság felszabadít!

Pataki Bea addiktológus természetgyógyász blogja

Az armageddon nem napozóterasz
A feldolgozatlan gyermekkori traumák hatása felnőttkorban

 

armageddon-napozo.jpg

 

A család az életünk, a sorsunk és személyiségünk bölcsője.

Amilyen élmények értek bennünket abban a közegben, ahol felnőttünk, az határozza meg gondolkodásunkat, érzelmi beállítottságunkat, érdeklődésünket.

Alapvető szükségletünk és igényünk csecsemőkorunktól fogva a fizikai és érzelmi kötődés. E korai életszakasz (0-3 év) minősége befolyásolhatja akár az egész életünket, de személyiségünk szerveződését és a későbbi szociális vagy párkapcsolati mintáinkat mindenképpen.

 

A fizikai gondoskodás

 

Mi sem bizonyítja jobban, hogy ez mennyire így van, mint Harry Harlow „híres-hírhedt” anya-gyermek kötődést vizsgáló majomkísérletei az 1960-as években a Wisconsin-i Egyetemen. E kísérlet-sorozatban az anyától való elválasztás, elszigeteltség hatását, a függőségi szükségleteket vizsgálták, valamint azt, hogy a korai gyermekkori gondoskodásnak milyen szerepe van a kognitív és a szociális fejlődésben.

drotanya.jpg

 

A majomcsecsemőket elkülönítették az édesanyjuktól, és a ketrecükben két majomfigurát helyeztek el: bár mindkettő ugyanúgy drótból készült, ám az egyik puha textilborítást is kapott. Ez utóbbit hívták szőranyának, míg a kizárólag drótból készült műanya a drótanya nevet kapta.  

 

A kísérlet első részében mindkét bábuban táplálékot helyeztek el, amit a kismajmok a szopáshoz hasonló módon szerezhettek meg. A kísérlet során pontosan mérték és feljegyezték, hogy a kismajmok mennyi időt töltenek el evés céljából az egyes anya-pótlékokkal. A táplálkozást tekintve hasonló eredmények jöttek ki, tehát nem tettek különbséget a bábuk között.

 

 

 Az érzelmi közelség, a csimpaszkodás jelentősége

 

A kísérlet második fázisában mindkét bábuból kivették a táplálékot, és arra voltak kíváncsiak, hogy anélkül vajon melyik anya-típust és mire használják a kis majmocskák. A kísérlet nyilvánvaló célja az volt, hogy megértsék a majom- és emberbébikre jellemző csimpaszkodás pszichológiai mozgatórugóit. Bizonyára nem lepődünk meg az eredményen: a kismajmok miután meggyőződtek arról, hogy egyik anyától sem várhatnak táplálékot a szőranyán csimpaszkodtak naponta órákon át, és a drótanyát teljesen figyelmen kívül hagyták.  

A kísérlet következő fázisában a drótanyát alkalmassá tették a táplálékadásra a szőranyát azonban nem. Mindezek után a majmok csak a táplálkozás ideje alatt tartózkodtak a drótanyánál, a többi időt a szőranyára csimpaszkodva töltötték. Tehát a majmocskák nem ahhoz ragaszkodtak, „aki” táplálta őket, hanem a másik puhább szőranyához, a fizikai közelségnek nagyobb szerepe volt.

szoranya.jpg

 

 Szocializáció és félelem

 

A kísérlet következő szakaszában a majmokat összeengedték egy „játszószobába”, ahol mesterséges stressz-helyzeteket hoztak létre, hogy a kicsik megijedjenek. A szőranyán nevelkedett majmok óvatosan, de elkezdtek barátkozni a többiekkel, de a drótanyához szoktatottak feszültek maradtak, és egyáltalán nem voltak hajlandók közeledni, barátkozni a fajtársaikkal. Ugyanígy tesz egy bizonytalan háttérrel rendelkező kisgyermek is pl. óvodai környezetben.

 

Felnőttkor, párkapcsolat és szexualitás

 

A kísérlet végén alaposan megvizsgálták a megfigyelt majmok további életvitelét is.

Az eredmény megdöbbentő volt: az ivarérett majmok egyáltalán nem voltak nyitottak a fajtársaik szexuális közeledésére, sokuknak nem születtek utódaik.

Azok az egyedek, akik mégis vemhesek lettek, a kicsinyeiket nem tudták vagy nem akarták ellátni. Nem gondoskodtak róluk, vagy elpusztították az utódaikat.

 

Mit üzennek a tüneteink?

 

Terapeutaként az elmúlt közel egy évtizedben a szokások és az életminőség, a testi tünetek és a személyiség, az önismeret, az önszeretet és az öngyógyítás közötti összefüggések törvényszerűségeit kutatom.

A legtöbben azért keresnek meg, mert egy-egy tünet, betegség, érzelmi elakadás lelki, önismereti hátterét szeretnék felfedezni, és elindulni a jóllét irányába.

A fenti kísérlet rámutat, hogy milyen alapvető és zsigeri igényeink, szükségleteink vannak egészen pici korunktól kezdve.  

Azonban, ha a fizikai tápláléknál is fontosabb testi és érzelmi közelséget nem tapasztaljuk meg, ennek hiánya maradandó károkat okoz, és meghatározza későbbi emberi – és társkapcsolatainkat (vagy annak hiányát), vagy azok minőségét.

Ezért van az, hogy sok esetben egy testi tünet, párkapcsolati probléma önismereti mozgatórugóinak tudatosítása során elkerülhetetlenül a származási családra, a korai szülő-gyermek kapcsolatra, a gyermekkorra, az akkori élményekre terelődik a hangsúly.

 

Traumák álruhában

 

Sokan úgy nevelkednek fel, hogy nincsenek egyáltalán tudatában annak, hogy érzelmi elszigetelés, elhanyagolás áldozatai.

banto2.jpg

 

Sokan úgy nevelkednek fel, hogy nincsenek egyáltalán tudatában annak, hogy érzelmi elszigetelés, elhanyagolás áldozatai. Ha egy békát forró vízbe dobnánk, azonnal ki akarna ugrani, nem hagyná olyan könnyen, hogy levesnek való váljon belőle. Azonban, ha hideg vízbe tesszük és takaréklángon alágyújtunk, szép lassan akár élve megfőzhetjük. Ez a híres hasonlat szemlélteti, hogyan válhatunk rejtett bántalmazás áldozataivá, anélkül, hogy észrevennénk. Így lehetséges az, hogy felnőttként egyáltalán nem vagyunk tudatában az érzelmileg kisemmiző gyermekkorunknak.

 

Kötelező boldogság

 

clown-smile.jpg

A sokszor nárcisztikusnak mondható, érzelmileg elhanyagoló és kisemmiző családrendszerben mindig „központi irányelvek”, elvárt propagandaszövegek vannak érvényben, amit a gyermekeknek felnövekedésük során saját narratívájuknak kell tekinteniük, akkor is, ha ezek nyilvánvaló hazugságok:

„Mi egy összetartó család vagyunk.”

 „Apa nem iszik, ő nem alkoholista, csak minden nap egy kicsit „kikapcsolódik”.

„Nagypapa tulajdonképpen jó ember, csak tudod, milyen… könnyen eljár a keze.”

„Anyám soha nem ölelt meg, de azért a maga módján szeret.”

 

Ezek később további felnőtt korban "honosított verziókkal” bővülnek, amiket nagyon sokszor hallok az egyéni konzultációk során: „Már régóta foglalkozom önismerettel, tudom is, hogy mi a tüneteim háttere, csak hát sajnos évek óta beteg vagyok.”

„Mindig megvertek, de mégis ember lett belőlem, jó gyerekkorom volt.”

„Mindig is visszahúzódó gyermek voltam. Otthon soha nem beszélgettünk, nem volt divat nálunk ölelkezni. Egyáltalán nem tudom kimutatni az érzéseimet, elfojtom őket. De alapvetően boldog gyermekkorom volt. Minden rendben volt.„

 

Ross Rosenberg amerikai pszichiáter szerint a függőség, az önszeretet-hiány (társfüggősgé) egyik markáns tünete, amikor valaki a nyilvánvalóan rossz élményeit, emlékeit érzelemmentesen vagy mosolyogva meséli el. Így tükrözi egy ember viselkedése, hogy súlyos traumákat élt át, ám ezek sajnos feldolgozatlanok.

 

 

Egy diszfunkcionális családban elvárás, a „jó család” képének fenntartása, szó szerint mindenhez „jó képet kell vágni”. Tilos, sok esetben életveszélyes a belső világhoz, a valós érzésekhez, belső élményekhez való kapcsolódás, mert súlyos követekzményei lehetnek.

Ez a múködésmód válik maradandóvá, épül be a személyiségbe.

Sokan ezt felnőttkorban „pozitív életszemléletként” definiálják, holott sajnos a negatív élmények lehasításáról van szó.


Kettős kötés

 

Bánki György pszichiáter szerint a legmélyebb lelki bántalmazást így definiálja:

„Mondd a gyerekednek, hogy szereted és közben ne szeresd.”

240_f_297837353_e2srq63kod9rbpwgcyvhqwy8jqw6vb50.jpg

A ’double bind’ áldozataiként, olyan ellentmondást tartalmazó kommunikáció részesei lehetünk, ahol a másik fél verbális és non verbális közlése nem egyezik, nem összeegyeztethető. Tehát a kimondott szavak és a valóság nem egyezik. Ha tartósan ilyen közegben tartózkodunk, akkor ez káros és megbetegítő lehet. Különösen akkor, ha számunkra fontos vagy tekintélyszemélyektől érkeznek az önmaguknak ellentmondó utasítások-közlések.

Ha egy gyermek így nő fel, ez a lelki fejlődését erőteljesen befolyásolja. Enyhébb esetben bizalmatlan és gyanakvó emberré válhat, súlyosabb esetben nem tud különbséget tenni a saját és mások gondolatai és érzései között.

 

Empaták 

 

Egyre ismertebb trend, meghatározás az „empata” személyek (szenzitív érzők) fogalma.

Természetesen nem vonom kétségbe ennek létjogosultságát. Inkább azt emelném ki, hogy sok esetben nem (csak) empatákról, hanem „kettős kötés” áldozatokról, érzelmi bántalmazottakról van szó, akik feldolgozatlan gyermekkori traumáik, személyiségük határainak súlyos megsértése, eltiprása miatt nem tudnak különbséget tenni a saját maguk és mások érzései és gondolatai között, ám ezt a jelenséget kizárólag egyfajta spirituális adottságként tartják számon.

 

A gyógyulás = illúzióvesztés

 

Önismereti és egészségügyi szempontból létfontosságú, hogy traumáink, sérelmeink valóságát feltárjuk, pótolhatatlan érzelmi veszteségeinket pedig meggyászoljuk.

A felébredés pszichológiai értelemben azt jelenti, hogy felhagynunk gyermekkorunk fake-news szövegkönyveinek ál-biztonságot adó ismételgetéséből.

A gyógyulás sokszor fájdalmas illúzióvesztéssel jár, de megéri.

Ez az út a boldogabb és kiteljesedettebb élethez.

A tudatosság felszabadít!

 

Ha szeretnéd Te is megismerni tested, tüneteid üzenetét, lehetőséged van ONLINE egyéni konzultációra időpontot foglalni erre a linkre kattintva.

       

  

Pataki Bea 

Szomatodráma Központ gyógyító programok szervezése, szakmai koordinációja

szomatodráma szakember

addiktológus természetgyógyász

 +36-70-547-4007
info@gyogyitopillanatok.hu
www.gyogyitopillanatok.hu

 

Megtalálsz a Facebookon és az Instagramon

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyogyitopillanatok.blog.hu/api/trackback/id/tr8915711598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Gyógyító Pillanatok© - A tudatosság felszabadít!

Hogyan függ össze önismeret és gyógyulás? Inspiráló gondolatok egészségről, tünetekről, az öngyógyítás lehetőségeiről

Gyógyító Pillanatok a Facebookon

Címkék

2020 (1) 2021 (1) 4lépés (1) 4ősimantra (1) áldozat (1) amatőr lélekbúvár (1) analízis (1) armageddon (1) árnyék (1) átalakulás (5) a kék az új zöld (1) bántalmazás (6) bántalmazó (1) belő erő (1) belső erőforrás (2) betegség (1) carsoncoma (1) clickbait (1) covid (1) családi minták (2) cukorbetegség (1) diagnózis (1) digitáli bennszülött (1) double bind (1) dr. buda lászló (1) egyéni konzultáció (4) egységélmény (1) együttérzés (1) elmélyülés (1) élményterápia (1) énkép (6) erőszak (1) értsd meg a tüneteidet (1) érzelmi bántalmazás (6) érzések (3) fájdalmak (1) fájdalom (1) fake news (1) fake news gyermekkor (1) fejlődés (2) félelem (1) felismerés (5) feloldás (1) felszabadulás (1) fény (1) figyelmeztető jelek (1) függőség (1) görbe tükör (1) gyermekkor (1) gyermeknevelés (1) gygyulás (1) gyógyítódallamok (1) gyógyító játék (1) gyógyulás (13) haiku (1) határsértés (1) hiány (1) hiedelmek (1) hírek (1) humor (1) influencing (1) információs társadalom (1) internet (1) játék (1) játszmák (3) kaland (1) kapcsolat (1) kapcsolódás (1) kattintáspszichológia (3) kettős kötés (1) komment (1) kötődési trauma (1) krízis (1) kutúra (1) magyar (1) manipuláció (3) meddőség (1) megismerés (1) megoldás (4) megújulás (4) mellékhatások (1) mérgező kapcsolatok (1) miben hiszel? (1) mit üzen a tested? (1) nárcisztikus kapcsolat (1) nárcizmus (1) negatív (1) nehézségek (2) női betegség (1) női elvonulás (4) normák (1) oktatás (1) oldódás (1) ölelés (1) önbántalmazás (1) öndiagnózis (1) öngondoskodás (1) öngyógyítás (4) önismeret (16) önismereti munka (1) önsimeret (3) önszeretet (6) önszeretet-hiány (1) ősbizalom (1) pajzsmirigy alulműködés (1) pánikbetegség (1) párkapcsolat (3) patakibea (1) poszttraumás fejlődés (1) poszttraumás növekedés (1) pozitív (1) projekció (1) psziché akadémia (1) redflags (1) rejtett bántalmazás (1) reménytelenség (1) segítség (1) segítség kérése (1) siker (1) sos (1) stroop-hatás (1) személyiség (1) személyiségtípusok (1) személyiségzavar (2) szeretet (1) szeretetkapcsolat (1) szeretetlenség (1) szexualitás (1) szóbeli bántalmazás (1) szoftverfrissítés (1) szomatodráma (9) társfüggőség (1) tehetetlenség (1) terápia (1) test (2) tisztelet (1) transzgenerációs minták (1) trauma (2) traumafeldolgozás (1) traumás kötődés (1) tudatosság (10) tudatosságfelszabadít (5) tudattalan (1) tünetek (5) vákuum (1) változás (10) változatlanság biztonsága (1) véleményvezérek (1) vicces (1) vigyázat (1) világjárvány (1) viselkedés (1) viselkedési zavarok (1)
süti beállítások módosítása